Megjelent a WHO Kódex 2026-os helyzetjelentése és az adatok önmagukért beszélnek.
A jelentés 194 ország jogi szabályozásának egységes módszertan szerinti elemzésére épül és átfogó képet ad arról, hogy az anyatej-helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi szabályozásáról szóló Nemzetközi Kódex nemzeti szintű bevezetése hol tart jelenleg és mennyi tennivaló van még hátra.
Az eredmények egyértelműek: azokban az országokban, ahol a jogszabályok szorosabban igazodnak a Kódex előírásaihoz, magasabb a kizárólagos szoptatás és a hosszan tartó szoptatás aránya.
Ugyanakkor továbbra is jelentős szabályozási hiányosságok mutatkoznak a reklámozás és promóció korlátozása, a címkézés, az egészségügyi rendszer védelme, valamint a nyomon követés és a jogérvényesítés területén.
A WHO, az UNICEF és az IBFAN által készített jelentés alapvető olvasmány a döntéshozók, egészségügyi szakemberek, érdekvédők és mindazok számára, akik szeretnék megvédeni a családokat a megtévesztő és agresszív marketinggyakorlatoktól.
Bevezető
Miről szól ez a jelentés, és miért fontos?
A WHO, a UNICEF és az IBFAN 2026-os jelentése azt vizsgálja, hogy a világ országai milyen mértékben ültették át jogrendjükbe az anyatej-helyettesítő készítmények marketingjére vonatkozó Nemzetközi Kódexet (International Code of Marketing of Breast-milk Substitutes) és az azt kiegészítő Egészségügyi Világszervezet Közgyűlési határozatokat. A jelentés a WHO 194 tagállamában hatályos jogszabályokat elemzi és értékeli, hogy azok mennyire védik a szoptatást a kereskedelmi befolyástól.
A dokumentum jelentőségét az adja, hogy egyre több bizonyíték támasztja alá azt az állítást, miszerint azokban az országokban, ahol erősebb a Kódex jogi végrehajtása, magasabb a kizárólagos és a hosszabb távú szoptatás aránya is.
A jelentés szerint a Kódexszel nagymértékben összhangban lévő országokban a kizárólagos szoptatás aránya 54%, míg azokban az országokban, ahol nincs ilyen jogszabályi védelem, mindössze 24%.
3.3 A jogszabályok besorolása
A maximálisan elérhető 100 pont alapján a WHO valamennyi tagállamát az alábbi kategóriák egyikébe sorolták:
– A Kódexszel nagymértékben összhangban álló országok (Substantially aligned with the Code):
Azok az országok, amelyek olyan törvényeket, rendeleteket, kormányrendeleteket vagy egyéb jogilag kötelező erejű intézkedéseket vezettek be, amelyek a Kódex rendelkezéseinek jelentős részét tartalmazzák (75–100 pont).
– A Kódexszel mérsékelten összhangban álló országok (Moderately aligned with the Code):
Azok az országok, amelyek olyan törvényeket, rendeleteket, kormányrendeleteket vagy egyéb jogilag kötelező erejű intézkedéseket vezettek be, amelyek a Kódex rendelkezéseinek többségét tartalmazzák (50–75 pont alatti érték).
– A Kódex egyes rendelkezéseit tartalmazó országok (Some provisions of the Code included):
Azok az országok, amelyek olyan törvényeket, rendeleteket, kormányrendeleteket vagy egyéb jogilag kötelező erejű intézkedéseket vezettek be, amelyek a Kódex rendelkezéseinek kevesebb mint felét fedik le (50 pont alatti érték).
– Nincs jogi intézkedés (No legal measures):
Azok az országok, amelyek nem tettek intézkedéseket, vagy csak önkéntes megállapodásokkal, illetve egyéb nem jogi eszközökkel próbálták alkalmazni a Kódexet (ideértve azokat az országokat is, amelyek ugyan kidolgoztak jogszabálytervezetet, de azt még nem fogadták el).
4. fejezet rövid összefoglalása – A Kódex jogi helyzete a világban
2026 elejére a WHO 194 tagállama közül 148 ország76%) rendelkezett valamilyen, a Kódexhez kapcsolódó jogszabállyal. Ezekben az országokban születik a világ újszülöttjeinek 92 %-a
A besorolás szerint:
- 37 ország nagymértékben összhangban áll a Kódexszel,
- 39 ország mérsékelten összhangban áll,
- 72 ország csak egyes rendelkezéseket ültetett át,
- 46 országban nincs megfelelő jogszabály.
A jelentés számos hiányosságot is feltár, mindössze:
- 34 ország szabályozza teljes körűen a Kódex hatályát,
- 91 ország tiltja a reklámozást,
- 32 ország tiltja az iparág által készített tájékoztató anyagok,
- 77 ország tiltja a tápanyag- és egészségállításokat a címkéken.
Az egészségügyi rendszer védelme különösen gyenge, csupán:
- 35 ország tiltja az egészségügyi dolgozóknak adott ajándékokat,
- 24 ország tiltja a szakmai rendezvények szponzorálását,
- 56 ország tiltja az ingyenes vagy kedvezményes termékminták egészségügyi intézményekben való biztosítását.
5. fejezet rövid összefoglalása – Hogyan hat a Kódex a szoptatási mutatókra?
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy erős kapcsolat mutatható ki a Kódex végrehajtása és a szoptatás eredményessége között.
A vizsgálat szerint:
| Mutató | Kódexszel nagymértékben összhangban álló országok | Nincs jogi védelem |
| Kizárólagos szoptatás 6 hónapos korig | 54% | 24% |
| Szoptatás 1 éves korban | 81% | 44% |
| Szoptatás 2 éves korban | 55% | 22% |
A korai mellre tétel arányára a Kódex önmagában kisebb hatással van, mivel ezt elsősorban a szülészeti és újszülöttellátási gyakorlat határozza meg.
A legerősebb pozitív hatást az alábbi területek mutatták:
- az egészségügyi dolgozókkal való ipari kapcsolatok korlátozása,
- a címkézés szabályozása,
- a lakosságnak szóló marketing korlátozása.
A jelentés legfontosabb megállapításai Magyarországra vonatkozóan
Magyarország a jelentés szerint 32 pontot ért el a 100-ból, ezért a „Some provisions of the Code included” kategóriába tartozik, vagyis a Kódex rendelkezéseinek csak egy részét ültette át.
A pontszámok megoszlása:
| Terület | Pontszám |
| Hatály (Scope) | 8/20 |
| Monitoring és szankciók | 0/10 |
| Tájékoztató anyagok | 3/10 |
| Lakossági marketing | 10/20 |
| Egészségügyi intézmények | 0/10 |
| Egészségügyi dolgozókkal kapcsolatos szabályok | 0/15 |
| Címkézés | 11/15 |
| Összesen | 32/100 |
Mit szabályoz jelenleg Magyarország?
A jelentés szerint Magyarországon:
- a szabályozás csak 12 hónapos korig terjed ki,
- a hozzátáplálási termékek nem tartoznak a hatály alá,
- a cumisüvegek és cumik sem tartoznak a hatály alá,
- nincs kijelölt ellenőrző hatóság,
- nincsenek meghatározott szankciók,
- nincs előírás az ellenőrzés függetlenségére.
Az egészségügyi dolgozók és intézmények védelme szempontjából a jelentés gyakorlatilag teljes hiányosságot jelez:
- nincs tiltás az ajándékokra,
- nincs a támogatásokra,
- nincsa konferencia szponzoráció,
- az ingyenes mintákra vagy kedvezményes termékekre.
A jelentés szerint Magyarország jelenlegi szabályozása alapvetően az Európai Unió csecsemőtápszer-szabályozására épül. Az elemzett jogszabályok kizárólag az EU 609/2013 rendelete és a 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendelete voltak.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A WHO értékelése alapján Magyarország ugyan rendelkezik bizonyos címkézési és marketinget korlátozó elemekkel, de nincs önálló, átfogó Kódex-jogszabálya.
Ezért Magyarország a legtöbb nyugat-európai EU-tagállamhoz hasonlóan, csak alacsony pontszámot ér el (32/100), messze elmaradva azoktól az országoktól, amelyek teljes körűen szabályozzák a tápszergyártók marketingtevékenységét.
Ez a jelentésnek egy különösen fontos üzenete a magyar szoptatástámogatás szempontjából.
Az összefoglalót írta: Rózsa Ibolya
Forrás: iris.who.int/handle/10665/385847
Marketing of Breast-milk Substitutes: National Implementation of the International Code, Status Report 2026 (WHO, UNICEF & IBFAN)
