Az anyatej, mint tökéletes első táplálék

Nagy mérföldkő az életünkben, amikor megismertetjük kisbabánkat az anyatejen kívül más ételekkel is, ami akár szórakoztató is lehet. A legegyszerűbben mindez úgy oldható meg, ha folytatjuk a szokásos szoptatási rutint, és lehetővé tesszük, hogy kisbabánk csatlakozzon a családi étkezésekhez. Így ő fokozatosan és a saját maga tempójában ismerkedhet meg az új ételekkel.

Jelek, hogy babánk már készen áll a hozzátáplálásra

A csecsemők egyedi fejlődési ütemük szerint nyitnak a különböző ételek elfogadására, és annak elfogyasztására, ahogy saját tempójukban kezdenek kúszni, mászni, járni és beszélni is. Az új ételek kóstolása egy újabb fejlődési lépcső, tulajdonképpen anélkül, hogy mi magunk bármit is tennénk ennek érdekében.

A csecsemők az első életévük közepe táján mutatják, hogy készen állnak a hozzátáplálásra, azaz anyatej- illetve tápszerfogyasztásuk kiegészítésére.

Bár a korábbi kutatások és szokások azt javasolták, hogy a szilárd táplálék adása megkezdhető 4 hónapos kor körül, ugyanis ekkor egy erre utaló fejlődés is tapasztalható, azonban a legújabb tudományos eredmények szerint a következő jelek mutatják, hogy babánk felkészült a hozzátáplálásra:

Tény: Képes ülni, még ha támogatással is

Amint babád fel tud ülni stabilan, akár segítséggel (legalább pár percig), hagyd, hogy csatlakozzon a családi étkezésekhez és tedd számára lehetővé, hogy kóstolgasson. Gyakori, hogy a még önállóan ülni nem tudó babákat döntött helyzetben etetik (pihenőszék, döntött háttámlájú etetőszék, autós hordozó), ezt azonban mindenképpen érdemes kerülni, ugyanis ez a testhelyzet a pürés és darabos ételek fogyasztása esetén egyaránt fulladásveszélyt idézhet elő. Jó alternatíva lehet ebben az esetben, ha a babát az ölünkbe vesszük és az asztalra tesszük a számára felkínált ételt.

Tény: A nyelvkilökő reflexe megszűnik

Azok a babák, akiknek még megvan a nyelvkilökő/nyelvkiöltő reflexe, még bizony ki fogják tolni a falatot a szájukból. Ennek a reflexnek a megléte azt mutatja, hogy gyermekünk nem áll még készen a hozzátáplálásra.

Tény: Képes megfogni, felcsippenteni az ételt, azt a szájába emelni és megrágni

Az a csecsemő, aki képes kinyúlni és marokra fogni, vagy akár felcsippenteni egy darab ételt, majd a szájához venni és megrágni (nem szükségesek hozzá fogak – ford.), általában készen áll már a szilárd ételek elfogyasztására is. A kutatások azt mutatják, hogy a szilárd táplálék bevezetésének ideális ideje 6 és 8 hónapos kor között van, amikor ún. orális-motoros fejlődési szakaszba lép gyermekünk. Ugyanúgy, ahogy más fejlődési szakaszok esetén, a csecsemők akkor tanulnak meg rágni, amikor készen állnak rá, nem pedig azért, mert betöltötték a 6 hónapos kort és itt az ideje a hozzátáplálás megkezdésének.

Tévhit: Gyakrabban szopizik

Előfordulhat, hogy babád többet szeretne szopizni, és még mindig nem áll készen a szilárd táplálékra, de az is lehet, hogy nem érzi jól magát, fejlődési ugrása van, épp erőteljesebben fogzik, vagy egy aktuális stresszhelyzetre reagál így. Lehetséges, hogy csak annyira van szüksége, hogy az adott szoptatások során mindkét melled felkínáld neki.

Tévhit: Éjszaka többször ébred

Az éjszakai ébredés élettani és gyakori viselkedési forma ebben az életkorban, egyáltalán nem annak a jele, hogy a babánk már készen állna más ételek elfogyasztására (azaz nem jelenti, hogy nem megfelelően tápláló számára az anyatej – ford.), még abban az esetben sem, ha korábban hosszabb ideig aludt.

Tévhit: Érdeklődve figyeli, amit eszünk

A csecsemőket minden érdekli, amit maguk körül látnak és ezáltal tanulnak, szeretnék ezeket a tevékenységeket maguk is utánozni. Tehát az, hogy figyelik mások étkezéseit, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy készen is állnak arra, hogy szilárd ételeket fogyasszanak.

Miért érdemes követnünk babánk jelzéseit?

Az anyatej a legfontosabb tápláléka babánknak az első életévben, amely biztosítja számára a megfelelő kalória és folyadék mennyiséget, valamint a számára nélkülözhetetlen tápanyagok széles skáláját. Ha hagyjuk, hogy a szilárd ételek túl gyorsan pótolják az anyatejet, az vezethet akár alultápláltsághoz, a tápanyagok egyensúlyának felborulásához vagy épp lassabb súlygyarapodáshoz, de ennek ellentétéhez is; hiszen, ha figyelmen kívül hagyjuk a baba igényeit, egy kevésbé jó étvágykontroll alakulhat ki nála, mely akár túlsúlyt, elhízást is okozhat a későbbiekben. A szoptatás továbbra is értékes tápanyag- és kalóriaforrás, akkor is, ha a babánk nem érzi jól magát, vagy épp fogzik, és nem akar szilárd ételt enni.

A szoptatás biztosít számára antitesteket, valamint egyéb immunanyagokat, őssejteket és sok más, az egyedülálló anyatejben lévő összetevőt. A szoptatás mellett megkezdett hozzátáplálás segít megakadályozni a káros baktériumok, például az Escherichia coli, szaporodását babánk bélcsatornájában. Amennyiben túl hamar váltja ki a szilárd táplálék az anyatejet, úgy ez a védelem csökkenhet. 

További előnye annak, ha figyelünk babánk igényeire és válaszkészen reagálunk rájuk a hozzátáplálás esetén is, hogy erősítheti a baba autonómia és kompetencia érzését, valamint a köztünk lévő kötődést. Mindez, pedig az ételekkel történő ismerkedésnek egy sokkal élvezetesebb és gördülékenyebb módját teszi lehetővé, és végső soron az egészséges, változatos táplálkozást örömforrásként élhetik meg gyermekeink.

Fejlődési / Fejlettségi felkészültség kívül-belül

A baba emésztőrendszere fokozatosan fejlődik az első 6 hónapban. A hozzátáplálás megkezdése, amikor a babánk erre már készen áll, azt jelenti, hogy képes megenni és meg is emészteni ezeket az új tápanyagokat.

Koraszülöttek, speciális igényű vagy a fejlődésben visszább maradottabb csecsemők esetén előfordulhat, hogy 6 hónapnál később állnak majd készen a hozzátáplálás megkezdésére. A baba jelzéseinek követése segít megtudni, hogy mikor kínálhatsz neki már szilárd ételt. Valamint nyugodtan érdeklődj a babádat ismerő egészségügyi dolgozóknál, hogy tájékoztatást kaphass a babád fennálló egyedi szükségleteiről.

A szoptatás folytatása

A hozzátáplálás bevezetése egy új élmény babánk számára, ami az ízlelésről, az állagokról és új készségek elsajátításáról szól, s nem az anyatej kiváltásáról. A babák nagyobb valószínűséggel próbálnak ki valami újat, amennyiben nem túl éhesek – de természetesen az is előfordulhat, hogy elutasítják a szilárd ételt, amikor szopizni akarnak. Ne feledd, hogy a babád a kezdetekkor nagy eséllyel nem eszik majd túl nagy adagokat.

Elképzelhető, hogy nyomást érzel a szoptatás korlátozására, hogy a baba több szilárd ételt fogyasszon – ahogy ennek ellenkezője is. Ha azonban babád boldog és elégedett a szoptatás után, nyitottabb lehet majd néhány új étel kipróbálására is.

Az anyatej fokozatosan és gyengéden vezeti be a babát az édesanyjuk által fogyasztott ételekbe, mert ezek egyes molekulái bizony megjelennek az anyatejben. Ezáltal természetes módon sokféle ízélményt biztosít, segítve a baba felkészülését a családi asztalnál elfogyasztott ételekre. A csecsemők majdnem minden ételt meg akarnak enni, ami az asztalon van, így ez egy jó alkalom lehet az egész család étrendjének is az áttekintésére.

Az első ízek

Falatkázás (Baby-led weaning (BLW))

A falatkázás alapelve az, hogy a babák ösztönösen elkezdenek táplálkozni, amikor ők erre készen állnak és lehetőségük is adódik rá. Az önálló étkezés képessége és az, hogy a testük készen áll a táplálkozásra, egy természetes folyamat, tehát nem szükséges megtanítani. 

Azok a csecsemők, akik saját maguk irányíthatják etetésüket/evésüket (ellentétben kanállal etetett társaiknál), érthető módon csak akkor tudják felvenni, a szájukba tenni és megrágni az ételt – amikor erre készen állnak. Ez azt is lehetővé teszi a babák számára, hogy meghatározzák, mit és mennyit szeretnének enni: természetesen a saját ütemükben haladva, csökkentve szopizásuk mennyiségét – amennyiben erre készen állnak.

Ha lehetővé tesszük a csecsemők számára, hogy bekapcsolódjanak a családi étkezésekbe különféle ételek széles választékát tesszük számukra elérhetővé, akkor képesek lesznek arra, hogy leutánozzák, hogyan esznek más gyerekek és felnőttek, és kellemes élménnyé varázsolják az étkezést, ösztönözve ezáltal az étellel kialakított élethosszig tartó pozitív kapcsolatukat. Az a baba, aki szabadon választhat a számára megfelelő és tápláló ételek közül, hajlamosabb lesz később kiegyensúlyozottá tenni a saját étrendjét.

Hogyan kínáljuk az ételt – formák és méretek

A babák szeretik használni a kezüket, ezért kínálj számára olyan ételeket, amelyeket könnyen megfoghat és a szájába vehet. Amíg a csecsemők nem tanulják meg összecsippenteni az ujjaikat, addig az apró ételdarabokat sem tudják felvenni. Kínálj neki egy felnőtt ujjának megfelelő alakú/méretű rudacskát vagy ételdarabot. A legtöbb 6 hónapos baba képes lesz ezt felvenni, a markában tartani és az onnan kilógó végét elrágcsálni.

Lágyabb ételeket kenhetsz sótlan zab-, rizskekszre, vagy ropogósra, de akár mártogathat is babád, így egyedül is tud boldogulni. A leves, joghurt vagy zabkása kóstolására nyújts egy kiskanállal babádnak, vagy hagyd, hogy belemártsa az ujjait és onnan nyalja le.

Különböző ízek és állagok

Fontos, hogy minél változatosabb ételekkel kínáld babádat, amely megismerteti őt számos különböző ízvilággal és textúrával. Ez segítheti, hogy minél többféle ízű, állagú, színű és illatú ételt megismerhessen gyermeked, kialakítva ezáltal egy egészségesebb kapcsolatot az ételekkel, táplálkozással.

Törekedj arra, hogy az ételek széles választékát úgy kínáld gyermekednek, ahogy az a lehető legközelebb áll természetes állapotához. Amennyiben több ételcsoporthoz is hozzáférhet, úgy babád meg tudja mutatni, hogy tulajdonképpen mire is van szüksége. Abban az esetben, ha nem akar egy bizonyos ételt, próbálj ki nyugodtan egy másikat, azonban mindig kínáld újra azt is, amit már egyszer elutasított.

Egyáltalán nem szükséges az ételeket pürésíteni, sőt pépesíteni sem. A pürésítéshez gyakran folyadékot kell hozzáadni, ami hígítja a tápanyagtartalmat. A szilárd (pépesítetlen) étel viszont segíti a rágási képességek fejlesztését, szemben a pürésített étel szivogatásától, nyalogatásától. A különböző textúrákkal való korai érintkezés azt is megakadályozhatja, hogy babánk esetleg később visszautasítsa a darabos ételek elfogyasztását.

Öklendezés és félrenyelés

Az öklendezés akkor következik be, amikor az étel kiváltja a babánkból ezt a reflexet, ekkor ugyanis az ételt előre tolják, megakadályozva ezzel a légutak elzáródását. Az öklendező baba általában nyugodt és megfelelően lélegzik.

Az öklendezés egy természetes védekezőmechanizmus a fulladás megelőzésére, és általában nem igényel semmilyen beavatkozást.

Fulladás akkor következik be, amikor a baba légútja (teljesen vagy részlegesen) elzáródik, ami megakadályozza a légzést. A fulladozó baba köhög vagy csendben van (nem tud hangot kiadni), nem lélegzik és az arca vagy az ajka is elszíneződik. A fulladás vészhelyzet és elsősegélyre lehet szükség az elzáródás megszüntetéséhez.

A csecsemők kisebb eséllyel fulladnak meg az ételtől, ha egyenesen ülnek. A kutatások azt mutatják, hogy a falatkázás (BLW) nem növeli meg a fulladás kockázatát.

Bizonyos élelmiszerek fulladásveszélyt jelenthetnek a 3 év alatti gyermekek számára, ezért kerülni kell ezeket, ezek közé tartozik az egész szemű szőlő és koktélparadicsom, a pattogatott kukorica, a nagy mennyiségű mogyoróvaj és minden olyan étel, amely nagyobb darabokban letörhet, mint például a nyers sárgarépa-, alma- vagy zellerszárak. A magvak fogyasztása pedig 5 éves korig jelenthet potenciális fulladásveszélyt.

Étkezések után érdemes ellenőrizni a baba szájüregét, hogy nincs-e benne le nem nyelt étel, beleértve az orcáját és a szájpadlását is. Soha ne hagyd babádat magára az étellel, illetve evés közben.

Mindig számíts egy kis maszatolásra!

A szilárd ételek egy teljesen más világ, melyet a babánk felfedez, és ezt éppúgy érintéssel és szaglással fogja megtenni, mint ahogy az ízleléssel is teszi. Ez számunkra ugyan zavaró lehet, viszont számukra egy fontos tanulási folyamat része. Hogy megkönnyítsd az életet, csavard fel gyermeked felsőruházatának ujját, használj előkét, de akár tehetsz egy tiszta műanyag fóliát is a padlóra, ezáltál biztonságosan újra kínálhatod gyermekednek a padlóra dobott ételeit is. 

Természetes étvágyszabályozás

Ne aggódj, teljesen élettani, ha gyermeked étvágya az eltelt napok, hetek vagy épp hónapok alatt ingadozik. Te csak kínálj neki többféle ételt, amiket kér, majd hagyd abba a kínálást, ha már nem szeretne többet. Nem szükséges „megtömni” egy nagy kanállal, ha nem evett épp sokat egy-egy étkezés alkalmával. Ha megengeded neki, hogy maga táplálkozzon, és időt szánhasson az étkezésére, az segít neki felismerni a teltségérzetét, és azt, hogy mikor hagyja abba majd az evést, amely képesség egész életére hatással lesz.

Amennyiben gyermeked elutasítja az ételt, az nem ellened irányul, nem téged utasít el, elképzelhető, hogy egyszerűen csak nem éhes.

Amikor beteg vagy épp zajlik a fogzása, akkor a válaszkész szoptatás biztosítja számára a megfelelő tápanyagbevitelt, egészen addig, míg ismételten jól érzi majd magát, és újra érdeklődővé válik a hozzátáplálás iránt.

Allergia és Ételintolerancia

Gyakori allergének

A leggyakoribb allergének (előfordulási sorrendben) a következők:

• tej és egyéb tejtermékek (mint a vaj, joghurt, sajt, tejsavó, kazein, kazeinsav, laktóz)
• tojás
• földimogyoró és egyéb csonthéjas magvak (mandula, mogyoró, dió, kesudió stb.)
• szója
• búza
• halak és kagylófélék: rákfélék (pl.: tarisznyarák, homár, languszta, garnéla), puhatestűek (pl.: kagyló, osztriga, tintahal) 
• szezámmag (tahini és humusz)
• hüvelyesek/lencsefélék (beleértve a csicseriborsót is, amiből a humusz készül)
• görögszéna (hasonlóan a földimogyoróhoz)
• zellerszár és zellergumó
• mustár

A földimogyoró és a tojás bevezetése

A földimogyoró és a (tyúk)tojás gyakori allergének a csecsemőknél. A jelenlegi irányelv azt javasolja, hogy a földimogyorót vagy tojást tartalmazó élelmiszereket nem szükséges megkülönböztetni más élelmiszerektől, és körülbelül 6 hónapos kortól be lehet ezeket vezetni a többi élelmiszerrel együtt.

Azonban 6-12 hónapos kor felett a földimogyoró- vagy a tojás szándékos kizárása növelheti ezen élelmiszerekre való allergia kockázatát. Miután be lettek vezetve és a baba szervezete is tolerálja ezeket, ott váljanak is az étrend részévé. Ha a kezdeti kitettséget nem folytatják, az ugyancsak növelheti a túlérzékenység és az azt követő ételallergia kockázatát.

Ekcéma

Ha babádnak ekcémája van, ételallergia gyanúja áll fenn, továbbá, ha a családban is előfordult már ételallergia, érdemes orvosi tanácsot kérni az allergén ételek bevezetése előtt. Ha az ekcéma jól kontrollált (azaz enyhe vagy megszűnőben van), könnyebb felmérni a baba toleranciáját is az új ételekkel szemben.

Ilyen esetekben nagyon kis mennyiségben kínálj allergén élelmiszereket, és gondosan figyelj az allergiás reakciókra. Ha az ekcéma az étkezés után nehezen kezelhetővé válik, akkor fejezd be az allergén adását és fordulj orvoshoz.

Allergiás reakciók és tünetek, amelyekre figyelni kell

Nagyon ritka esetekben az allergia súlyos, életveszélyes reakcióhoz, úgynevezett anafilaxiás sokkhoz vezethet. Ha csecsemődnek súlyos és azonnali allergiás reakciója van, amely magában foglalhatja az ajkak, a nyelv, a szemek vagy az arc duzzadását, azonnal kérj sürgősségi orvosi ellátást.

Ételérzékenységi reakciók közé tartozhat az ekcéma, csalánkiütés (urticaria), fenékfájdalom (kipattogzott bőr), zihálás, asztma, kólika, hányás, székrekedés és hasmenés is. Ha egy élelmiszer enyhe reakciót vált ki, beszéld meg védőnőddel vagy házi gyermekorvosoddal, hogy folytathatod-e a reakciót kiváltó étel adását. További információkért lásd: Allergia és ételintolerancia.

Táplálkozási követelmények

Vitaminok és ásványi anyagok

Az Egyesült Királyság Egészségügyi Minisztériuma azt javasolja, hogy minden csecsemő kapjon A-, C- és D₃-vitamint 6 hónapos koruktól, valamint D-vitamint születésüktől fogva azon csecsemők, akik kizárólagosan anyatejjel tápláltak, valamint azok, akik napi 500 ml-nél kevesebb tápszert kapnak.

Vas

Egy egészséges, időre született csecsemő születésekor elegendő vasraktárral rendelkezik, továbbá a késleltetett köldökzsinór-elvágás is segít növelni a baba vasszintjét. A vas jelen van az anyatejben is, ezáltal biológiailag hozzáférhető a baba számára, amely fedezi a vasszintjét életének első 6 hónapjában. Hat hónapos kortól érdemes bevezetni vasban gazdag ételeket, például húst, baromfit, halat, tojást, hüvelyeseket (például csicseriborsót és lencsét) és vassal dúsított gabonaféléket.

D₃-vitamin

D₃-vitamin akkor termelődik, ha a testfelszínünket elegendő napfény éri. A bőrrák elleni védelem miatt a ruha és a napkrém használata viszont korlátozza a termelődését. A D₃-vitaminpótlás ezért különösen fontos olyan területen élő csecsemők számára, akik korlátozottan vannak kitéve a napfénynek, valamint sötétebb bőrszínűek. Az anyatejnek nem magas D₃-vitamin szintje, mivel korábban a csecsemők D₃-vitaminjuk nagy részét a napfény által termelték.

B₁₂-vitamin

Megtalálható az állati fehérjékben. A babádnak szüksége lehet B₁₂-vitamin pótlásra abban az esetben, ha szigorú vegetáriánus vagy vegán étrendet követsz.

Koraszülött babák tápanyag igénye

Egy koraszülött újszülött a születésekor nem rendelkezik elegendő vasraktárral. Amennyiben babád a 34. hét előtt született, úgy előfordulhat, hogy kap vas-, cink- és egyéb vitaminpótlást. Koraszülött babád egészségügyi ellátói pontosabb útmutatást tudnak neked adni esetleges egyéni táplálkozási szükségletekkel kapcsolatosan.

Megfelelő első ételek

Ha változatos ételeket, a lehető legtermészetesebb állapotban kínálsz babádnak, úgy biztosítod a legjobban, hogy tápanyagok széles köréhez juthasson. Az erősen feldolgozott, alacsony zsírtartalmú vagy felnőttek részére készült készételek nem alkalmasak arra, hogy csecsemők fogyasszák. Nem szükséges kész bébiételt sem vásárolnod, hiszen ezek az ételek drágák, gyakran túl nagy adagokban árulják őket, és olyan hozzáadott összetevőket is tartalmazhatnak, amelyekre a babádnak semmi szüksége nincs. Ha mégis a készételek vásárlása mellett döntesz, gondosan ellenőrizd azok címkéit.

A tápanyagok lehető legjobb megőrzése érdekében süssük, pároljuk vagy vízben főzzük az ételeket. Vegyél ki egy kis adagot a babádnak, mielőtt sót vagy cukrot adnál a többihez. Majd hagyd megfelelő, már fogyasztásra alkalmas hőmérsékletre hűlni. A falatkák felkínálásával elkerülhető, hogy olyan extrákat adj hozzá, amelyekre a baba még nem áll készen, mint például a tej vagy a vaj.

Megjegyzés: Egyes élelmiszerek allergiás reakciókat válthatnak ki egyes csecsemőknél. További információért tekintsd meg a cikk végét!

Étel	Tálalási javaslat	Megjegyzés
Zöldségek (pl.: répa, borsó, édesburgonya, burgonya)	Ha szükséges, főzd puhára. Add hosszába vágva vagy felnőtt ujjnyi nagyságú darabokban.	Szükség esetén távolítsd el a bőrt. Kerüld a nyers, kemény zöldségeket, például a sárgarépa kis darabjait, amelyek fulladást okozhatnak.
Gyümölcsök (pl.: alma, banán, avokádó)	Adj a babádnak egy egész gyümölcsöt vagy egy nagyobb darabot, hogy megfoghassa.	Szükség esetén távolítsd el a héját és a magjait. A kis darabok fulladást okozhatnak.
Baromfik (pl.: csirke) Húsok	Adj a babádnak egy nagy darab, alaplében főtt sovány húst.	Ügyelj arra, hogy eltávolítsd a csontokat és a porcokat.
Halak	Kevés vízben (só nélkül) megpirítjuk vagy sütőben megsütjük.	Gondosan ellenőrizd a szálkákat! A hal allergizálhat, ezért óvatosan kell bevezetni. Ne vezess be kagylót, füstölt halat vagy pácolt halat, amíg a baba nem múlt el 12 hónapos!
Rizs- és zabkekszek, krékerek	Használj kencéket rájuk vagy kínálj mártogatósokat hozzájuk!	A sima, sótlan rizs- és zabkekszek és krékerek, a kétszersültek megfelelő alternatívái.
Babok Lencsék	A főtt babot és lencsét pépesítve, kencének vagy mártogatósnak fogyaszthatjuk.	Az összes babot és lencsét alaposan főzzük meg!
Aszalt gyümölcsök	Vágd fel a nagyobb gyümölcsöket, például a sárgabarackot! A sárgabarackot és a szilvát kis mennyiségű vízben megfőzve tápláló kencét készíthetünk.	Bár tápanyagokban gazdag, az aszalt gyümölcs hozzá tapadhat a fogakhoz, és ha gyakran adják, fogszuvasodást okozhat, még akkor is, ha a baba fogait rendszeresen mossák.
Teljes kiőrlésű gabonafélék, például zab, kukorica és búza	Főzd vízben, só, cukor és édesítőszer nélkül! Válassz cukrozatlan reggeli gabonapelyheket!	A legtöbb gabonaféle tartalmaz egy glutén nevű fehérjét, amely potenciálisan érzékennyé tehet, ezért kerüld a vegyes gabonaféléket, amíg nem tudod, hogy babád mindegyiket külön-külön is tolerálja!
Kenyér Tészta Rizs	A kenyér és a tészta könnyen fogyasztható ételek. Egyszerűen vajjal vagy reszelt sajttal tálaljuk.	Kerüld a tojást tartalmazó tésztát, míg nem biztos, hogy babád tolerálja a tojást!
Túró, joghurt, kefir, vaj, feldolgozatlan sajt	A babád használhatja a kanalát vagy az ujjait. Főtt zöldségekhez hasznos. A sajtot reszeld le vagy tálald szeletelve!	Használj sótlan vajat!
Tojás	Rántottaként, főzve, buggyantva vagy omlettként stb. is tálalható.	Addig főzd a tojást, míg a fehérjéje és a sárgája is szilárd nem lesz!
Mogyorók és magvak (pl.: földimogyoróvaj és tahini)	Vékonyan el kell kenni. Csak darabkamentes fajtákat használj!	Ne adj egész diót vagy magvakat 5 éves kor alatt! A darabkás mogyoróvaj fajták fulladást okozhatnak.

Kerülendő ételek

A só túlterhelheti a babát, és ráadásul a túl sok só fogyasztása veseelégtelenséget is okozhat. Az erősen sózott ételek elősegíthetik a sós ételek ízét. Kerüld, illetve minimalizáld a feldolgozott élelmiszereket, előre csomagolt sós rágcsálnivalókat, szószokat és fűszereket, például a ketchupot, élesztőkivonatot, mustárt és barnaszószt! Ha készételeket vásárolsz, keresd az alacsony sótartalmú változatokat, beleértve a babkonzervet is, és lehetőleg csak olyan konzervzöldséget vegyél, melyek vízben vannak eltéve!

A fehércukor gyakorlatilag nem tartalmaz tápanyagot és a fogszuvasodás egyik fő okozója. Az élelmiszerek címkéinek ellenőrzésekor figyelj a cukrok más elnevezéseire is – például glükóz, dextróz, szacharóz, kukoricaszirup és fruktóz. A melasz, a juharszirup és a méz is szinte tiszta cukor, és ugyanúgy háttérbe szoríthatják az egészséges, tápláló ételeket.

Sok, csecsemő számára forgalmazott, feldolgozott élelmiszer is magas cukortartalmú, ezért ezek is kerülendők, mint amilyen a fogzást könnyítő keksz és a babakétszersült is.

Mézet és nyers, füstölt húsokat a botulinum toxin miatt nem szabad 1 évnél fiatalabb gyerekeknek adni. Ez a toxin, illetve a baktérium maga okozza a botulizmus nevű ételmérgezést, ami rendkívül súlyos tüneteket eredményezhet, akár bénuláshoz, halálhoz is vezethet.

A fogzást könnyítő kekszek gyakran magas cukortartalmúak. A baba bármilyen kemény és biztonságos rágcsálnivalóval tudja enyhíteni a fogzási kellemetlenségeket, mint amilyen a sótlan rizsszelet vagy a ropogós kiflicsücsök.

Mesterséges édesítőszerek számos csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt feldolgozott élelmiszerben és italban megtalálhatók, beleértve a gyümölcsleveket, az üveges bébiételeket, valamint a nasikat is. Azoknál a gyerekeknél, akik mesterséges édesítőszereket fogyasztanak, nagyobb valószínűséggel alakul ki „édesszájúság”, és későbbi életükben is majd az édes ételeket részesíthetik előnyben.

A mesterséges aromák és színezékek is kerülendők, melyek úgymond felesleges vegyszerek.

A telített zsírokban gazdag élelmiszerek is kerülendők. Ugyan a csecsemőknek szükségük van zsírokra az étrendjükben, azonban szükségtelenek számukra a telített zsírok, amilyenek a sült ételek, ezeket csak mértékkel szabad fogyasztaniuk.

A nagyon fűszeres ételeket is érdemes kerülni. Sok baba szereti ezeket, azonban a nagyon csípős fűszerek, különösen a chili, kellemetlenek lehetnek a számukra.

A cápa, kardhal és a nyársorrú halak (marlin) higanytartalma magas lehet, ezért kerülendők. 

Italok

Egy éves korig kizárólag víz, anyatej és tápszer fogyasztása ajánlott a csecsemőknek.

Étkezésekkor kínálj babádnak csapvizet babaméretű (pl. feles) pohárban! Egyáltalán nem szükséges kulacsot vagy csőrös poharat használnod, de ha mégis szükségét éreznéd, akkor érdemes szabadátfolyású itatót venni, ami olyan szeleppel ellátott, amelyet a csecsemőnek be kell „harapnia”, hogy inni tudjon belőle.

Kerüld a rostos gyümölcsleveket, a cukros szörpöket és a mesterséges édesítőszereket tartalmazó italokat is! Még a hozzáadott cukrot sem tartalmazó gyümölcslevekben is vannak természetes gyümölcscukrok és savak, melyek károsíthatják a tejfogakat. Ráadásul rövid ideig el is telítik babád, ezáltal kevesebb táplálóbb ételt eszik majd, valamint ezekhez sajnos hozzá lehet szokni és nehéz megállni a későbbi fogyasztásukat is. 

Kerüld a magas ásványianyag-tartalmú palackozott vizet és a koffeint tartalmazó italokat, mint amilyenek a szénsavas és egyéb üdítőitalok, a fekete tea és a kávé!

Adhatok a gyermekemnek tehéntejet folyadékként?

A tehéntej 1 éves kor alatt nem megfelelő folyadékpótlása gyermekednek, ehelyett inkább kínáld vízzel, anyatejjel vagy tápszerrel. Ugyanakkor tehetünk tehéntejet a babánknak készülő főtt ételekbe, zabkásákba és szószokba. Más tejtermékekkel is kínálhatjuk gyermekünket, pl. sajttal, joghurttal, tejszínnel.

Az első életév betöltését követően már adható tehéntej a gyermekeknek italként, további tápszer vagy tejital adása viszont már nem szükséges.

Hollósi-Andrássy Katinka

Ez a cikk egy szövegátirat. A felhasznált, eredeti cikk itt olvasható.